Ki szólaltatja meg..?

Nézem a képet. valami különös rajta, nem tudom, mi, de mintha vonzaná a tekintetemet. Mintha mozogna, ami elég abszurd lenne, tekintve, hogy olaj vásznon. És mégis megmozdul rajta valami, ésmozdulatban hirtelen kivehetővé válik a háttér előtt az alak. Életre kel a kép, táncolni kezd. Megszólít. Beszélgetni kezdünk. Ismerős a helyzet. Így már meg sem lep. Talán csak az, hogy épp itt? De miért is ne?
Ám ekkor egy másik kép is lassan alakot vált. felhagy a nyugodt várakozással, mikor látja, hogy nézem. Először csak egy kíváncsi gesztus jelzi érdeklődését. Kicsit nehezen szakad el eddigi létformájától, de azután kezdi megmutatni magát. Mellette egy szobor is kezdi a saját táncát járni egy másik társával. Életre kel a galéria.

Filozófia. Szó, szó szó… Rég halott, aki írta. Ám egyszer csak kezd alakot ölteni benne valami, a szavakban, s a sorok között. Valami, ami él, ami a mostnak, a jelennek szól. De vajon mi az? Ki mutatja meg nekünk? Kiszólaltatja meg a régi szövegeket? Ki táncolja el a filozófia táncát?


Leave a Reply