Filozófiától a tanácsadásig.

 A filoterápiáról dióhéjban

platon_et_aristotle_rafaello_stanzasign_res

Hazánk­ban is kezd elter­jedni a filo­zó­fiai pra­xis. De mit takar is ez konkrétan?

A pszi­chi­át­ria, pszi­cho­ló­gia fejlő­dé­sé­nek köszön­hetően vilá­gossá vált, hogy a lelki prob­lé­mák jelentős része nem elsőd­le­ge­sen testi diszfunk­ci­óra vezet­hető vissza, hanem az egyén sajá­tos gon­dol­ko­dás­mód­já­nak az eredménye.

Kép­zel­jük el, hogy bon­ta­kozó sze­relmi kap­cso­la­tunk ele­jén a párunk a dél­utáni talál­ko­zót követő esti mozit lemondja egy sürgős mun­kára hivat­kozva. Azt is gon­dol­hat­juk, hogy „Ez igen, min­den sza­bad per­cét velem akarja töl­teni, inkább Tőlem rohan dol­gozni! Tuti befutó vagyok Nála!” Vagy akár az is átsu­han­hat a fejün­kön, hogy „Fon­to­sabb szá­mára a munka, mint a kap­cso­la­tunk, ez a pasi/nő is csak ki akar hasz­nálni, egy csőd­tö­meg vagyok, és sosem fogom meg­ta­lálni azt az embert, aki való­ban sze­ret!”. Azt hiszem, nem kell tovább magya­rázni, hogy az eltérő gon­dol­ko­dás­mó­dok mennyire befo­lyá­sol­ják éle­tün­ket. Mára köz­is­mert, hogy a har­mó­nia eléré­sé­hez vezető út a helyes gon­dol­ko­dás. Ez pedig tra­di­ci­o­ná­li­san a filo­zó­fia területe.

A filozófiai praxison hivatásos filozófusok által gyakorolt, sokszor vállalkozásként végzett tevékenységet értünk, ahol a szakember egyéni, vagy csoportos formában filozófiai képzést, nevelést, életvezetési tanácsadást végez. Az első filozófia praxist Gerd B. Achenbach indította el az ’80-as évek elején. Mindazonáltal ez nem számított a filozófián belül nóvumnak, sokkal inkább visszatérésnek a görög gyökerekhez. Így a filozófiai tanácsadások elődei közt lehetne említeni Platónt, Arisztotelészt, vagy akár Antiphont, aki Korintoszban egy táblára írva azt hirdette magáról, hogy beszélgetéseivel képes kezelni a szomorúságot. Manapság ez a modern alkalmazott etikai irányzat egyre nagyobb népszerűségnek örvend többek közt Németországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban.

A filo­zó­fiai pra­xis során a filo­zó­fus a hét­köz­na­pok­ban fel­me­rülő kér­dé­sekre és prob­lé­mákra a böl­cse­leti hagyo­má­nyok isme­re­té­ben és annak szem­szö­géből keres vála­szo­kat. A filo­zó­fiai pra­xi­sok egyre növekvő sike­ré­nek egyik oka, hogy sza­kí­tot­tak a meg­szo­kott „egészséges”-„beteg” dimen­zió men­tén való gon­dol­ko­dás­sal. A kli­ens nem kap „beteg­ség­cím­ké­ket” ami­hez később aka­rat­la­nul is iga­zodna. Egy­út­tal elke­rül­hetővé vált a stig­ma­ti­zá­ció is. Míg a pszi­cho­ló­gus­hoz járó embe­rekre sok­szor „furán” néz­nek még ma is, addig a poszt­szo­ci­a­lista orszá­go­kon kívül a filo­zó­fiai meg­tar­totta tár­sa­dalmi meg­be­csü­lé­sét és elis­me­ré­sét. Így a filo­zó­fu­sok­hoz for­du­ló­kat, mint maga­sabb szel­lemi igé­nyek­kel élő, böl­cses­ségre törekvő embe­re­ket tart­ják szá­mon. A filo­zó­fiai tanács­adás két fél közös vál­lal­ko­zása arra, hogy a fel­ve­tett prob­léma kap­csán tisz­táb­ban lás­sa­nak és meg­ta­lál­has­sák a hely­zet­nek meg­fe­lelő meg­ol­dást. Ehhez hozzá tar­to­zik a filo­zó­fi­ára, így az abból eredő pra­xi­sokra is jel­lemző előítélet-mentesség. Azaz a filo­zó­fus nem tudja meg­mon­dani, „hogyan gon­dol­kodj helye­sen”, hanem a pra­xis­ban a tanács­adó és taná­csot kérő együtt kere­sik ennek lehetőségét.

Épp­úgy, ahogy a pszi­cho­ló­gia is több irány­zatra bom­lott, a filo­zó­fiai pra­xi­sok­ban is eltérő elmé­leti ala­pok szol­gál­tat­nak kere­te­ket. Ezek más sajá­tos­sá­go­kat ered­mé­nyez­nek. Rövid átte­kin­tés után a saját pra­xi­som­ban köve­tett mód­szert mutat­nám be.

A filo­te­rá­pia első lépé­se­ként egy prob­léma kap­csán fel­színre hoz­zuk és nyílttá tesszük azo­kat a fogal­ma­kat, ame­lyek éle­tünk­ben „kiter­mel­he­tik” az adott zavart. Ezt követően a tera­pe­uta közel 2500 év böl­cse­leti hagyo­má­nyá­ból választ ki más meg­kö­ze­lí­té­se­ket. Ez lénye­gé­ben a fogal­ma­ink kri­ti­kai felül­vizs­gá­la­tát jelenti. A kli­ens ezek közül választja ki azt a szem­lé­leti kere­tet, ami neki leg­in­kább meg­fe­lelő. Azon­ban belátni vala­mi­nek az iga­zát, és vala­mi­lyen elv sze­rint élni két külön­böző dolog. Amennyi­ben a puszta belá­tást nem követi gyors és ered­mé­nyes vál­to­zás, a tera­pe­u­ták végig­kí­sé­rik azt a folya­ma­tot, amíg egy szem­lé­leti keret való­ban belsővé és meg­él­hetővé válik. Ter­mé­sze­te­sen a gon­dol­ko­dás sze­re­tete nem pusz­tán gond­köz­pontú lehet. A filo­zó­fiát első­sor­ban egy sajá­tos, a világ­hoz raci­o­ná­li­san köze­lítő beál­lí­tó­dás­nak tar­tom. Mint ilyen, a fogal­ma­ink exp­li­citté téte­lé­vel és felül­vizs­gá­lá­sá­val alkal­mas az önis­me­ret elmé­lyí­té­sére és a sze­mé­lyi­ség­fejlő­désre is.

Ter­mé­sze­te­sen egy leve­le­zé­sen ala­puló tanács­adás nem ren­del­ke­zik a sze­mé­lyes ülé­sek min­den érté­ké­vel. Azon­ban ez is meg­ad­hatja azt a szük­sé­ges pluszt, ami alap­ján el tudunk kez­deni mun­kál­kodni önma­gun­kon. Ha kíván­csi vagy, hogy az éle­ted­ben fel­me­rülő kér­dé­sekre milyen vála­szo­kat kínál a böl­cse­let fel­leg­vára, kér­dezd Tamás Ger­gely filoterapeutát.

Jövő héttől indul a Lel­ki­zó­nán a Filo­te­ra­pe­uta vála­szol rova­tunk, ahol Tamás Ger­gely vála­szol a kér­dé­se­i­tekre, melye­ket a gergely.tamas@filoterapia.hu  e-mail címre várunk!

  Tamás Ger­gely

Tud­jon meg töb­bet a filo­te­rá­pi­á­ról (http://filoterapia.hu)

forrás: http://lelkizona.hu/filozofiatol-a-tanacsadasig-a-filoterapiarol-diohejban/


Leave a Reply