Phaidrosz – Pirsig (Phaidrosz – Pirsig)

“Phaidrosz a természettudományok elsõ egyetemi évfolyamának anyagából tizenöt éves korában vizsgázott… (112.o.)

“Az elemzõ gondolat egyetlen lendületével kedve szerint bontotta a világot, majd a részeket újabb részekre, mind finomabbakra, míg kívánt egységeihez nem jutott. A ‘klasszikus’ és ‘romantikus’ szembeállítása is az õ késelõ tehetségére vall.”(76-77.o.)

“Valamelyik este azt mondtam Chrisnek, hogy Phaidrosz kísértetet hajszolt egész életében. Az igazat mondtam. Az üldözött kísértet a modern tudomány és technológia mögött lappangó kísértet volt, a nyugati gondolkodás kísértete, az ésszerûségé.”(82.o.)

“Aki efféle célt követ, annak lelki világa leginkább a szent emberekéhez vagy a szerelmesekéhez fogható. Napi igyekezetében nem a megfontolt szándék vezeti, hanem a szíve szava.”(Platón: Phaidrosz, idézi Pirsig: A zen…112.o.)

“Minden távolkeleti vallásban nagy jelentőséget tulajdonítanak a Tat tvam aszi szanszkrit tételének. Ennek a “Te vagy az”-nak igazi jelentése, hogy te vagy minden osztatlanul, amit csak megtudsz és megértesz. Az osztatlanság teljes megértése maga a megvilágosodás.

Mivel a logikának meg kell különböztetnie az alanyt a tárgytól, a logika nem lehet végső bölcsesség. Az alany-tárgy szétválasztásnak legjobb ellenszere a testi, a szellemi meg az érzelmi tevékenység megszüntetése. Ehhez a lelkigyakorlat sokféle. Az egyik a szanszkrit dnyána, amely kínában csan-ná, a japáni nyelvben pedig zen-né torzult. Phaidrosz soha nem ereszkedett meditációkba, nem látta értelmét. Indiában töltött tíz éve során az ‘értelem’ a következetesség maradt a számára, s nem lelvén a gondolkodásnak egyéb elfogadható útjára, őrizte következetességét, amiért, azt hiszem, nem illetheti szemrehányás.

Hanem egy napon, amikor a professzor a tanteremben repesőn magyarázta a világ káprázatát már vagy ötvenedszer, Phaidrosz jelentkezett, és hűvösen megkérdezte, vajon káprázatok voltak-e a Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombák is. A professzor mosolyogva rábólintott.

Az indiai bölcselet hagyományrendszerében ugyan megállhatja helyét ez a bólintás, Phaidrosznak és sok más rendszeres újságolvasónak azonban, akik emberek tömeges irtása miatt fájdítják a fejüket, nincs mit kezdeniük vele. Phaidrosz kifordult a tanteremből, otthagyta Indiát és bölcseletét… “(143.o.)

“Retorikát és fogalmazást hozták ide tanítani, a görög iskola alapismereteit. Mûszaki leírást kellett volna majd késõbb tanítania, valamint gólyáknak való nyelvi ismereteket. …

Nyomaszthatta a sûrû órarend is, az õ elemzõ eszét azonban sokkal inkább az bánthatta, hogy amit õ tanít, annál zavarosabb tárgyat nem pipált az Értelem Egyháza. Azért vált kóbor eszûvé õ is. Akinek az esze laboratóriumban szokott fegyelemhez, annak az elemi retorika istencsapása, a logikai pangás Bermuda Háromszöge”(174-175.o.)
forrás: Robert Pirsig: A zen meg a potorkerékpár-ápolás mûvészete

IN ENGLISH:

“Phaedrus had finished his first year of University science at the age of fifteen.”(10)

“With a single stroke of analytic thought he split the whole world into parts of his own choosing, split the parts and split the fragments of the parts, finer and finer and finer until he had reduced it to what he wanted it to be. Even the special use of the terms “classic” and “romantic” are examples of his knifemanship.”(6)

“I told Chris the other night that Ph?drus spent his entire life pursuing a ghost. That was true. The ghost he pursued was the ghost that underlies all of technology, all of modern science, all of Western thought. It was the ghost of rationality itself.”(7)

“The state of mind which enables a man to do work of this kind is akin to that of the religious worshipper or lover. The daily effort comes from no deliberate intention or program, but straight from the heart.”

(Platón: Phaedrus, quoted by Pirsig: Zen and… part 7)

“In all of the Oriental religions great value is placed on the Sanskrit doctrine of Tat tvam asi, “Thou art that,” which asserts that everything you think you are and everything you think you perceive are undivided. To realize fully this lack of division is to become enlightened.

Logic presumes a separation of subject from object; therefore logic is not final wisdom. The illusion of separation of subject from object is best removed by the elimination of physical activity, mental activity and emotional activity. There are many disciplines for this. One of the most important is the Sanskrit dhy.na, mispronounced in Chinese as “Chan” and again mispronounced in Japanese as “Zen.” Ph?drus never got involved in meditation because it made no sense to him. In his entire time in India “sense” was always logical consistency and he couldn’t find any honest way to abandon this belief. That, I think, was creditable on his part.

But one day in the classroom the professor of philosophy was blithely expounding on the illusory nature of the world for what seemed the fiftieth time and Ph?drus raised his hand and asked coldly if it was believed that the atomic bombs that had dropped on Hiroshima and Nagasaki were illusory. The professor smiled and said yes. That was the end of the exchange.

Within the traditions of Indian philosophy that answer may have been correct, but for Ph?drus and for anyone else who reads newspapers regularly and is concerned with such things as mass destruction of human beings that answer was hopelessly inadequate. He left the classroom, left India and gave up.”(12)

“We walk under shady trees on very neat sidewalks past neat houses. The avenues provide many small surprises of recognition. Heavy recall. He’s walked through these streets many times. Lectures. He prepared his lectures in the peripatetic manner, using these streets as his academy.

The subject he’d been brought here to teach was rhetoric, writing, the second of the three R’s. He was to teach some advanced courses in technical writing and some sections of freshman English…

…The crushing teaching load was bad enough, but what for him was far worse was that he understood in his precise analytic way that the subject he was teaching was undoubtedly the most unprecise, unanalytic, amorphous area in the entire Church of Reason. That’s why he was thinking so hard. To a methodical, laboratory-trained mind, rhetoric is just completely hopeless. It’s like a huge Sargasso Sea of stagnated logic.”(15)

source: Robert Pirsig: Zen and the Art of Motorcycle Maintenance


Leave a Reply